Wilde Blog

Kissé felemásra sikeredtek a 2011-es főcsoportdöntők az NHL-ben. Az egyik párharcban az alapszakasz utáni rangsorolás két legjobb csapata, míg a másikban a 3. és az 5. játszott egymás ellen a nagydöntőbe való bejutásért. Tovább fokozhatjuk még ezt azzal, hogy a playoffban az emberelőnyöket legjobban kihasználó csapat, a San Jose Sharks nem jutott be a fináléba. Míg az ugyanebben a mutatóban a leggyengébb gárda, a Boston Bruins viszont igen. Azt azért senki sem vitatta, hogy mindkét csapat megérdemelte a győzelmet és ezzel a döntőbejutást (a Boston legutóbb 1990-ben, a Vancouver pedig 1994-ben volt ott a fináléban). Ugyan ebben a pillanatban már a nagydöntő első mérkőzése is javában véget ért, de azért tekintsünk még vissza a konferencia döntőkre.

Boston Bruins 4 – 3 Tampa Bay Lightning

A Keleti döntőn mindjárt az első mérkőzésen felkaphattuk a fejünket. Ugyanis az alapszakaszban nem olyan acélos, a rájátszásban ennek ellenére parádés Tampa, 5-2-re elég simán le tudta győzni a Bostont a Gardenben, köszönhetően a remek első és utolsó játékrésznek. A második meccsen is jól nyitották a találkozót, a második harmadban azonban elúszott a meccs. A védelem sokat bakizott és a már-már matuzsálemnek számító Roloson sem volt éppen bomba formában. A második meccsen, a második játékrészt 5-1-re nyerte meg a Bruins és ugyan a Tampa feltámadt a záró harmadra, törvényszerű volt a vereségük. Ugyan a két idegenbeli meccs után elvette a pályaelőnyt a Lightning, a harmadik találkozón azt azonnal visszaszerezték a Bostoniak. Köszönhetően Krejci és Ference első és utolsó harmadban ütött találatainak. Az idegenbeli sikerrel tehát ismét megvolt a pályaelőny a Bruinsnak. Második idegenbeli győzelmüket azonban nem sikerült begyűjteniük, mivel a 4. mérkőzésen a Tampa, egy elég felemás találkozón be tudta gyűjteni a győzelmet. Az első játékrészt 3-0-ra a Boston nyerte, a másikat pont fordítva a Tampa Bay, azonban az utolsó játékrészt is a hazaiak nyerték meg. Így négy találkozó után 2-2-re állt a párharc. Az 5. meccsen ismét Smith védte a Lightning hálóját Roloson helyett. Korábban is beszállt már az öreg helyett ebben a párharcban. Ez azonban nem segített a Tampán, mert a Boston 3-1-re nyert és ezzel mindösszesen egy sikerre került a továbbjutástól. A hatodik találkozón azonban nem sikerült rövidre zárnia a párharcot a Bostonnak. A mérkőzésen a power play-ek domináltak. A Boston is szerzett szokásától eltérően egy emberelőnyös gólt (mellesleg Krejci mesterhármast lőtt), a Tampa viszont ebből a műfajból bemutatott hármat is. Az utolsó, győztes találat is így született, amivel Stamkos kiharcolta a Lightningnak a 7. meccset. A mindent eldöntő találkozón egyetlen találat született, amit Horton szerzett egy tanítani való akció után.  Ezzel Kelet bajnokaként a Boston Bruins került a döntőbe!

Vancouver Canucks 4 – 1 San Jose Sharks

Az alapszakaszelső és a reguláris szakaszt Nyugati másodikként záró két franchise csapott össze a Nyugati konferencia bajnoki címéért. A San Josénak az előző szezonban is ez a kör jelentette a végállomást, most sem alakult ez másképpen. A Cápák ugyan végig vezették a Vancouver elleni első meccset a 3. harmadig, akkor azonban ismét előjött a csapatnak az a „betegsége”, ami már a Detroit elleni sorozatban is megmutatkozott – teljes dekoncentráltság a záró harmadban. Így, ha egy góllal is, de nyert a Canucks az első meccsen. Három nappal később pedig begyűjtötték a második hazai győzelmüket is, ezzel nagy feladat elé állítva ellenfelüket, ugyanis a Sharks eddig nem nyert még főcsoport döntőben meccset hazai jégen. A második mérkőzés liturgiájához azért még hozzá tartozik, hogy a kanadai csapat 7-3-mal ütötte ki ellenfelét úgy, hogy az utolsó játékrészt 4-1-re nyerték meg Sedinék. A Detroit ellen parádézó Antti Nieminek itt nemigen jutott főszerep, de azt sem lehet kijelenteni, hogy az ő lelkén száradt volna a hét kapott találat. Miután átköltözött a sorozat a napfényes Kaliforniába, a párharc képe is egy kicsit átváltozott. Az első harmadot nagyon megnyomta a Sharks és ennek meg is lett az eredménye. Egészen a záró játékrészig vezettek 3-0-val. A 3. harmadban aztán megint jött a meltdown. Ha csak egy gólt is, de meg tudott tartani az előnyéből a San Jose a kiállításokkal alaposan megtizedelt kanadaiak ellen. Ezzel első hazai győzelmüket könyvelhették el a Cápák a rájátszásnak ezen szakaszában, hazai közönség előtt. A párharc kulcsa a 4. mérkőzés volt, amit a Canucks tudott behúzni. A kanadai csapat kiválóan használta ki az emberelőnyöket és komoly előnyt szerzett, amire a hazaiaknak már nem volt válaszuk. Így a Vancouver 3-1-gyel utazhatott haza az 5. találkozóra. Az 5. meccsen fej-fej mellett küzdött a két csapat, nem igazán bírtak egymással a fiúk, aminek az lett az eredménye, hogy hosszabbításba torkollott a mérkőzés. Nem is egybe, rögtön két overtime-ot is ráhúztak a játékosok. A Canucks szenvedéseinek és kitartásának viszont meg lett az eredménye. Bieksa a második hosszabbítás felénél ugyanis egy számukra szerencsésen lepattanó korongot a bal alsó sarokba küldött, ezzel tovább lőve csapatát a nagybajnoki döntőbe.

Érdekesség, hogy eddig a rájátszás mindegyik körében volt legalább egy párharc, ami hét mérkőzést hozott. Kérdéses, hogy a döntőben lesz-e erre példa, valamint a Canucks 1993 óta az első kanadai csapat lehetne, aki elhódítja Lord Stanley nagyra becsült trófeáját…