Wilde Blog

2011. május 21-én csapott össze Kanadában, Montréalban a két öklöző, a WBC és az IBO kis-nehézsúlyú világbajnoki övéért. A világbajnok Jean Pascal, hazai közönség előtt küzdhetett, ez azonban cseppet sem riasztotta meg a 46 esztendős trónbitorlót, Bernard „The Executioner” Hopkinst. A találkozót a Montréal Canadiens csarnokában, a Bell Centreben rendezték. Hopkins a mérkőzés előtti nyilatkozataiban kijelentette, hogy ő mindenképpen nyerni fog itt és még azon se lepődjön majd meg a publikum, ha Jean Pascal nem hagyja majd el élve a szorítót. Sőt még egy Philadelphia Flyers mezzel is hergelte a közönséget, szóval az öreg hozta a formáját a pszichológiai hadviselésben is. A másik oldal is természetesen megszólalt. Pascal annyit mondott, hogy Hopkinsnak csak a szája nagy és ő majd szépen nyugdíjba küldi a matuzsálemet. Ez már a második összecsapása volt a két pofongépnek. Először 2010. december 18-án csaptak össze, akkor döntetlen született, most mindketten döntésben reménykedtek…

A körítésre itt sem lehetett panaszunk, hiába nem az Államokban rendezték a mérkőzést, a kanadai szervezők is nagyon kitettek magukért. A felvezető mérkőzések súlya, a versenyzők látványelemekkel kísért bevonulása is mind hozzájárultak az óriási hangulathoz. Ha már a felvezetésnél tartunk, Hopkins egyik következő ellenfele is pályára lépett még a főműsorszám előtt. Chad Dawson ugyanis a román Adrian Diaconuval küzdött meg, még nem világbajnoki övért, de már mindkét öklöző nagyon közel áll egy cím meccshez. Dawson pedig 12 menetet követően egyhangú pontozással győzte le román ellenfelét, ezzel még közelebb került egy esetleges világbajnoki meccshez. Főleg úgy, hogy Bernard Hopkins kijelentette, legközelebb vele akar majd megküzdeni. Az Antonio Tarvert kétszer is megverő Dawson korábban már volt világbajnok, most azonban ismét meg kell küzdjön az övért.

Rengeteg felvezető mérkőzésen keresztül vezetett az út odáig, hogy elindulhatott a nap fő találkozója, a Pascal – Hopkins összecsapás. Egy igen parázs hangulatú derbinek ígérkezett ez, nem csoda, hogy rekord nézőszám jött össze, 17 560 néző tekintette meg a helyszínen az összecsapást, és persze milliók a televíziók képernyői előtt. Hopkinsnak a mérlegelésnél egy kis súlytöbblettel is szembe kellett néznie, de miután azt hamar ledolgozta ő is hozni tudta a súlyát.
A találkozó nagyon feszült hangulatban kezdődött, látszott, hogy itt nem lesz barátkozás. Az első nagy ütésekre a harmadik menetig kellett várni, akkor Hopkins indított meg egy hatalmas jobbost, ami el is találta nálánál 18 évvel fiatalabb ellenfelét. Pascal ettől kissé megroggyant és az egész menetben sokat bizonytalankodott. A következő menetben a nagy öreg Hóhér már egy kicsit túl magabiztos volt és bele is szaladt Pascal egyik csapdájába, amiből a Haiti születésű kanadai versenyző tisztán el is tudta találni veterán ellenlábasát. Az 5. menet eléggé kiegyenlített volt, mindketten egyformán találgattak testre, de kettejük közül Hopkins védekezett jobban. Kisebb szabálytalanságok tarkították az eseményt, aminek nagy részben Hopkins volt a haszonélvezője, a hatodik menet után még oda is szólt Pascalnak, hogy tovább hergelje ellenfelét. Ez a terve össze is jött, mivel a kanadai ki is jött egy picit a sodrából, de a vezető bíró még megelőzte a bajt. Hopkins nagyon lendületesen ment előre az egész mérkőzés során, elképesztő energia van benne szép kora ellenére is, a hetedik menet előtt még egy pár fekvő támaszt is lenyomott a Hóhér a ring közepén, ezzel is demonstrálva jó kondícióját:) Ezek után Hopkins nagy bombákat eresztett meg, Pascal beszedett két nagy horgot is és a tradicionálisan a jó második félidőiről ismeretes B-Hop ismét ebben a szakaszban kezdte felőrölni ellenfelét. Pascal kezdett fáradni, ami már a tavalyi első találkozójukon is problémája volt a kanadainak. A 10. menetben aztán többször is eltalálta Hopkins Pascalt, így nagyon az amerikainak állt a zászló, még akkor is, ha az utolsó két menetben azért mutatott valamit a címvédő is.
Végül a 12. menet után Michael Buffer Bernard Hopkins nevét konferálta be győztesként, aki egyhangú 3-0-ás pontozással (115-113,116-112,115-114) lett minden idők legidősebb világbajnoka. Ezzel a győzelmével átadta George Foreman korábbi rekordját a múltnak, aki 45 évesen volt világbajnok. Hopkins mérlege 52-5-2-re módosult, míg Pascal jelenleg 26-2-1-gyel rendelkezik.

Nazeem Richardson Shane Mosleyval nem tudott csodát tenni, Hopkins edzőjeként azonban most hatalmas tettet vitt véghez. Az öreg Hóhér ugyanis minden idők legidősebb profi ökölvívó világbajnoka lett. Borítékolható, hogy majd beválasztják a Hall of Fame-be és minden idők egyik legnagyobbjaként emlegetik. Hopkinst sok mindennel megvádolták, hogy doppingolt, hogy különféle drogokkal kereskedik, azonban egyet nem lehet vitatni, hogy egy igazi virtuóz. Szinte mindent tud erről a sportról és még 46 éves korára is elképesztő izomzattal és kondícióval rendelkezik. Hihetetlenül jó felépítésű versenyző, 10-15 évet simán letagadhatna. Hopkins bejelentette még a mérkőzés előtt, hogy folytatni szeretné. Következő ellenfele a korábbi világbajnok, a Jean Pascaltól vereséget szenvedő Chad Dawson lehetne. Én a magam részéről nagyon sokáig elnézném még az öreget, de szerintem ezzel nem egyedül vagyok így…