Wilde Blog

Véget ért a második hét is a 2011-es Giro d’Italián és ezzel el is érkeztünk a második pihenőnaphoz is, ami majd holnap esedékes. A mai napon egy kegyetlen szakaszt tettek meg a kerekesek, de az ezt megelőző két etap is komoly erőpróbát jelentett a versenyzőknek. Szerencsére ez a hét már nem a bukásokról és a balesetekről volt emlékezetes, hanem inkább a nagy hegyekről és a komoly küzdelemről. A nagy hegyek megjelenésével az esélyesek is akcióba léptek, élükön a 2008-as bajnok Alberto Contadorral. A spanyol az Etnán nyújtott teljesítményét megfejelve ellenállhatatlanul hajtott mindhárom hegyi szakaszon a hétvégén, így bizony tetemes előnyt halmozott fel az utolsó hétre, ami majd kedden indul egy hegyi időfutammal.

A verseny május 17-én, kedden folytatódott az első pihenőnap után. A Termolit Teramoval összekötő 156 kilométeres sík szakaszt a végén egy kis emelkedő is nehezítette. A 10. szakaszt a britt Mark Cavendish nyerte meg Ventoso előtt. A harmadik helyre pedig a pontverseny éllovasa Alessandro Pettachi tudott oda érni. A 10. szakasz előtt attól volt hangos a kerékpáros sajtó, hogy Francisco Ventoso megvádolta Cavendisht, hogy a brit az előző szakaszon az Etnára csak a csapat kocsi segítségével tudott feljutni, még pont az időlimiten belül. Ez persze szabályellenes, és ha igaz, akkor Cavendishnek nem lenne szabad folytatnia a versenyt. Az ügyet azonban nem vizsgálták ki, Cavendish persze tagadta az ellene felhozott vádakat, így döntés nem született az esettel kapcsolatban. A 10. etap után az összetett állása nem változott, Contador megtartotta vezető helyét.

A 11. szakaszra Tortoreto Lido és Castelfidaro között kerítettek sort. A 160 kilométer hosszú, kisebb hegyekkel tarkított szakasz már komolyabb versenyt hozott, mint az előző nap. Ezen a napon volt Wouter Weylandt temetése, az rajt előtt erre emlékeztek a kerékpárosok. Aztán azonban elindult a verseny. Több szökés is színesítette a szakaszt. Először Petacchi, Vicioso, De Clercq és Ventoso szökött meg. Őket azonban hamar befogta a mezőny, viszont ekkor egy újabb szökevénycsoport szerveződött, amiben ott volt az összetettben harmadik helyen álló Christophe Le Mevel is. A Saxo Bank csapata nem engedte el őket sem, ennek ellenére nem lett azonban mezőnyhajrá a végén a szakaszgyőzelemért, mivel a francia John Gadret a befutó előtt el tudott lépni a mezőnytől és őt ott már nem tudták utolérni.

Csütörtökön folytatódott aztán a viadal a 12. etappal. Egy teljesen sík szakasz volt ez, egyfajta „vihar előtti csend” a hétvégi három kemény hegyi befutó előtt. A szakaszon természetesen a sprinterek akarata érvényesült. Mark Cavendish második szakaszgyőzelmét aratta az idei kiíráson, miután a hajrában lehagyta Apolloniót és a megint csak harmadiknak jövő Petacchit is. A brit ez után bejelentette, hogy számára itt véget ért a Giro, ő már nem akar nekimenni az ezt követő hegyeknek, a további szakaszokon már nem tudná érvényesíteni akaratát, terveit. A sprinterek versenyét vezető Petacchi is így döntött, ő sem volt ott már a pénteki rajtnál. Az összetettben továbbra is a spanyol Contador állt az élen.

Pénteken, a 13. szakaszon Spilimbergoból indultak, hogy aztán 167 kilométer megtétele után a Grossglockner hágóira érkezzenek meg. Igazi hegyi szakasz, hegyi befutóval. Rengetegen vágtak neki a szökésnek, azonban a Glockneren szépen sorban mind megadták magukat. Contador hatalmasat ment megint, ott folytatta, ahol az Etnán abbahagyta. Egyedül a venezuelai Rujano Guillen, tudott vele tartani és végül az apró termetű bringás a szakaszt is megnyerte. Az utolsó métereken Contador átengedte neki a szakaszgyőzelmet. A többi esélyes (Nibali, Scarponi, Anton) Contadorhoz képest jó másfél perces késedelemmel gurult csak be a célba. Ennek eredményeképpen a spanyol tovább növelte az előnyét az összetettben. Nibali azonban feljött a második, Scarponi pedig a harmadik helyre.

Ahogy a pénteki Grossglockner, úgy a szombati Monte Zoncolan sem hozott csodát. Alberto Contadort nem lehet megverni a hegyen! A 14. szakaszon Lienzből indultak, hogy aztán megmásszák a Zoncolant. Végül 45 km-t rövidítettek a szakaszon, mivel a Monte Crostist kivették a programból, így is nagyon kemény nap volt ez a bringásoknak. Több hegy, közöttük két 2. és egy első kategóriás emelkedő is nehezítette a versenyzők dolgát. Szökések természetesen ma is voltak, a próbálkozások azonban elhaltak, legfőképpen a Liquigas és a Saxo Bank mezőny tempójának nyomására. Végül úgy nagyjából 30-an maradtak elől a mezőnyből. Joaquin Rodriguez után honfitársa a szintén spanyol, Igor Anton támadott és az offenzívájára már nem tudtak válaszolni. Anton ért fel elsőként a Zoncolanra és ezzel pályafutása legnagyobb szakaszgyőzelmét aratta. Másodikként Alberto Contador ért be, aki csak annyit ment, amennyit feltétlenül muszáj volt és azért így is jó néhány másodpercet vert a vetélytársaira. Több esemény is megzavarta egyébként a szakaszt. Kezdődött ott, hogy a kísérő kocsik nem mentek fel a Zoncolanra és még a közvetítő motorokkal is volt gond, szóval volt itt minden, mint a búcsúban. Arról nem is beszélve, hogy Contadort a befutónál a közönség kifütyülte, ők Nibalit várták, aki harmadikként ért célba. Anton szakaszgyőzelmével feljött az összetett verseny harmadik pozíciójába, Contador elsőségét azonban nem veszélyeztette.

A hét és egyben a második pihenőnap előtti utolsó szakaszt rendezték meg a mai napon. A Coneglianot Gardecciával összekötő 229 kilométer hosszú etap 5 embert próbáló hegyet is tartalmazott. Több akciót is láttunk, az elején meglépő szökevénycsoportból végül Nieve és Garzelli tudott elől maradni. Az összetettben élen állók mind egy rakáson jöttek. Majd a Passo Giauról levezető lejtmenetben Nibali meglépett Contadoréktól egy igen merész downhill-el. A Passo Giau kapta meg idén a „Cima Coppi”-jelzőt, amit a legendás olasz kerékpáros Fausto Coppiról neveztek el és mindig a kiírás legmagasabb emelkedője kapja. A 2000-es győztes Garzelli volt sokáig a mezőny élén, azonban az utolsó hegyen a Val di Fassán a spanyol Nieve Ituralde utolérte és azonmód meg is előzte. Közben Contadorék a Passo Fedaia előtt befogták Nibalit és az emelkedőn meg is főtt az olasz, nem tudta a lépést tartani Contadorék csoportjával. Az utolsó emelkedőn azonban Contador ott hagyott mindenkit a körülötte lévők között és Garzelliék nyomába eredt. Nieve ért föl elsőként a csúcsra és ezzel megnyerte a szakaszt, az összetettben pedig nagyot ugorva a 17. pozícióból feljött a 6.-ra. Garzelli második lett a hegyi pontversenyben azonban megelőzte Contadort, aki éppen Garzelli mögött harmadikként futott be a 15. szakaszon. Scarponi 4. lett és ezzel az összetettben megelőzte Vincenzo Nibalit, aki ugyan a szakasz előtt merészen nyilatkozott, az utolsó emelkedőkön azonban teljesen besavasodott a lába és így csak a 7. helyen ért be. Contador továbbra is vezet, ismét bebizonyítva, hogy ott és akkor ver meg bárkit, ahol, és amikor akar. A második Scarponi előtt 4 perc 20 másodperc az előnye.

Holnap jön a második és egyben utolsó pihenőnap. A Giro majd kedden folytatódik egy hegyi időfutammal, ami sok érdekességet hozhat...