Wilde Blog

A 2011. szeptember 30-a és október 9-e között Budapesten megrendezett, nyolcadik évéhez érkező Design Hét, 190 partner több mint 100 eseményére várta a hazai és a nemzetközi dizájn iránt érdeklődőket. Az idei fesztivál díszvendége Lengyelország volt, de emellett közel 30 ország tárgyaiból rendezett válogatást csodálhatnak meg a látogatók. Továbbá Design Túrával, Vásárlási akcióval, Nyitott Stúdiókkal, Design Hét Gasztroval bővült a kínálat, amely mindenki előtt nyitva áll!

A minden érzékszervhez szóló fesztivál számos programjából nehéz volt választani, így végül október első napján, gyönyörű napsütéses időben a Szüret című rendezvényre látogattam el. A MOM Park mellett megrendezett kiállítást az Ezüstgaléria szervezte a magyar iparművészet élvonalába tartozó három tervezőjének munkáit bemutatva. Bartl Dórának, Kecskés Orsolyának és Marosi Lászlónak az ékszereit csodálhattam meg. A három ötvösművész egyedi tervezésű ékszerei a bor és a szüret témájára készültek. Elsősorban a hideg színek domináltak, de nem a vízhez vagy a vegetációhoz kötődően, hanem inkább az érett, szüretelésre kész szőlő kék és zöld színeit tükrözték vissza szemet gyönyörködtető összhangban. A különféle anyagokból készült ékszerek speciális formájukkal még jobban kiemelték az egyedi dizájnt. Számtalan ékszert, kiegészítőt és használati tárgyat állítottak ki, amelyek között leginkább a gyöngysorok, nyakékek, nyakláncok voltak többségben, de a kínálatban láthattunk karkötőket és fülbevalókat is. A bőr, a fa, a gyöngy és a fémek kiemelkedő kombinációját ötvöző művek könnyen magukhoz vonzották a tekinteteket. A sokszínű válogatás többféle ízlésvilág igényeinek felet meg, több olyan dekoratív ékszert láthattunk, amelynek értékét nem az anyaga, hanem az igényes munka emelte ki. Bartl Dóra nyakéke készítésekor a barrik hordók bor érlelte tölgyfáját használta fel kiindulási alapként, s alkotásain is a francia eljárás színvilága tükröződött vissza. Kecskés Orsolya munkáit nagyszülei szőlője, és a présház hangulata ihlette, emellett néhány modernebb, újszerű művét is megtekinthettük. Találkozhattunk markánsan feltűnő darabokkal is, így például Marosi László ékszer használati tárgyával, egy bőrszíjon függő dugóhúzóval, amelyet nyakban lehet hordani, és az ékszerek hagyományos felfogástól eltérő újraértelmezését jelentette.
A programból természetesen nem maradhatott el a borkellékek és kiegészítők bemutatása sem! Az idei fesztiválon komoly szerepet szenteltek a gasztronómiának, ez a rendezvény pedig jellegében is az élen járt e kulináris vonalon. Ételkülönlegességekkel ugyan nem vártak, de a borkóstoláshoz kísérőként felszolgált „ropogtatnivaló” falatokból szemezgethettünk. Szomjunkat igazi ínyenceknek kijáró tisztelettel igyekeztek oltani. Finom egri fehér és vörös borokat kínáltak fel az érdeklődő közönségnek. Sajnos a Segal Viktor mesterszakács által tartott megnyitóról lemaradtam, de a borkóstolásnál volt alkalmam találkozni vele. A kiállítás felejthetetlen élményt nyújtott számomra, az egyedi formaművészet birtokában készült alkotások pedig szerintem tökéletesen illeszkednek az európai dizájn új irányzataiba!
A jó hangulatú rendezvény nagy népszerűségnek örvendett, rengetegen látogattak el a kiállításra. Sokan családosan, vagy nagyobb baráti társaságban érkeztek, de több fiatal is ellátogatott a rendezvényre. Az pedig külön öröm volt számomra, hogy néhány KOS hallgatót is felfedeztem a tömegben, akik szintén ezt a programot választották…